A konferencia munkájában részt vettek a kárpátaljai és Magyarország határmenti régióinak államhatalmi és helyi önkormányzati hivatalainak képviselői, Ukrajna és Magyarország közlekedési hivatalainak és szervezeteinek képviselői, mindkét ország civil szervezetei, amelyek tevékenysége szoros kapcsolatban van a közlekedéssel, logisztikával és határon átívelő együttműködéssel. A konferencia munkájában részt vettek Ukrajna és Magyarország határőrségének és vámhivatalának képviselői, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának és Magyarország Nagykövetségének, Szlovákia Ungvári Konzulátusának munkatársai, Magyarország felsőoktatási intézményeinek képviselői, közlekedés-rendszeri szakértők és kutatók, a sajtó képviselői.
A konferencia résztvevőit a Kárpátalja Megyei Állami Közigazgatási Hivatal elnöke, Vaszil Gubal köszöntötte. Részletes bemutatót tartott Kárpátalja társadalmi-gazdasági helyzetéről és további kilátásairól. különös figyelmet fordított Kárpátalja határmenti együttműködésének fejlesztéséről a környező országok határmenti megyéivel. A Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatási Hivatal elnöke részletesebben tárgyalta az ukrán–magyar kétoldalú együttműködés lehetőségét. Vaszil Gubal kiemelte, hogy a további határmenti együttműködés fejlesztésében a legfontosabb az, hogy Ukrajna és Magyarország között javítsák a közlekedési feltételeket, és a konferencia résztvevőinek sikeres munkát kívánt.
A Kárpátaljai Megyei Tanács elnöke nevében a konferencia résztvevőit Mihajlo Popovics köszöntötte, aki a Kárpátaljai Megyei Tanács végrehajtó hivatalának vezetője. Ő kiemelte, hogy milyen magas színvonalú az együttműködés Kárpátalja és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye önkormányzatai között. Mihajlo Popovics a konferencia résztvevőinek eredményes munkát kívánt.
A konferencia résztvevőit köszöntötte és eredményes munkát kívánt Magyarország Ungvári Főkonzulátusának konzulja, Trieb Gergely.
A Nemzetközi Visegrádi Alap és annak támogatási programjairól Jári Ferenc nagykövet, a Nemzetközi Visegrádi Alap Keleti Partnerség Programjának koordinátora tartott előadást. Az alap nevében, amely támogatta a jelen projektet, sok sikert kívánt a konferencia munkájához és reményét fejezte ki Magyarország és Ukrajna szakértőinek további együttműködésére vonatkozóan a közlekedési infrastruktúra fejlesztésének kérdéseiben az ukrán-magyar határon.
A konferencia résztvevőinek bemutatót tartott Felméri Béla, Magyarország Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központjának osztályvezetője Magyar Közlekedési Stratégia tervezett célkitűzései és autópálya fejlesztés 2014-2020 között címmel. Visszamenőlegesen bemutatta a magyar autópályák építését és emlékeztette a résztvevőket arra, hogy 2014. október 31-én hivatalosan átadják az M3 autópálya Vásárosnaményig terjedő szakaszát. Az előadó tájékoztatta a résztvevőket arról, hogy a Magyar Miniszteri Kabinet 2014. augusztus 28-án elfogadta Magyarország közlekedési stratégiáját, amelyre vonatkozóan a szakértői és társadalmi megbeszélések 2013 decemberétől folytak. Felméri Béla kiemelte, hogy az M34 számú autópálya építésének tervét, melynek fő célja Ukrajna határának elérése, a Magyar Kormány határozatban hagyta jóvá.
Konsztantin Szavcsenko, az Ukrán Infrastrukturális Minisztérium stratégiai infrastrukturális fejlesztések és tudományos-műszaki hivatalának vezetője bemutatót tartott Ukrajna közlekedéspolitikája az európai integráció feltételei között címmel. Bemutatta a résztvevőknek az Ukrán Infrastrukturális Minisztérium közlekedéspolitikájának alapelveit és Ukrajna közlekedési ágazata működésének jellemzőit. Az előadó jellemezte Ukrajna közlekedési stratégiájának fő céljait 2020-ig, amikor is felhívta a résztvevők figyelmét az ukrán közlekedési ágazat kiemelkedő fejlesztési területeire, Ukrajna és az Európai Unió közlekedési ágazatának együttműködésére. Konsztantin Szavcsenko különösen kiemelte az európai kollégák azon törekvéseit, miszerint megpróbálnak eltávolítani minden akadályt az együttműködés bővítése céljából.
Magyarország és Ukrajna határmenti régiói közlekedésének fejlesztés címmel előadást tartott Fekete Zsolt, a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ projekt menedzsere. Részletesen jellemezte a határátkelők tevékenységét az ukrán–magyar határon és összehasonlította azok számát Európa különböző határaival. Az előadó bemutatta a résztvevőknek azt a projektet, melyet a Határon Innen és Túl Konzorcium készít. A megnevezett projekt célja, hogy elemezze és készítse elő műszaki-gazdasági megalapozottsággal különböző határátkelők megépítését az ukrán–magyar határon. A projekt keretein belül 21 határátlépő építését helyezik kilátásba, és ezen belül a legperspektivikusabbak kerülnek megépítésre. Figyelembe veszik majd mindkét ország gazdaságára gyakorolt hatását, a határmenti régiók szociális-gazdasági helyzetét és társadalmi életét; a korábban meglévő közlekedési hálózatot és határátlépőket. Fekete Zsolt kiemelte a vállalkozók aktív részvételét az adott projekt megvalósításában.
Ukrajna állami közlekedési hálózatának és autópályáinak fejlesztése 2014–2020 között, különös figyelemmel a nyugati határmenti régiókban címmel előadást tartott Igor Koseljev, az Ukrán Autóutak Állami Hivatalának elnök-helyettese. Jellemezte Ukrajna autóútjainak infrastrukuráját és jövőbeli fejlesztésére vonatkozó terveit, részletezve a nemzetközi közlekedési folyosókat, amelyek Ukrajnán keresztül futnak. Az előadó megjegyezte, hogy az autóutak közlekedés szempontjából való javítása és a műutak állapotának javítása a korlátozott finanszírozás hiányában csak innovatív módon lehetséges, és nem lehetséges az európai partnerekkel való szoros együttműködés nélkül.
Ukrajna közlekedési rendszerének integrációja az Európa–Ázsia közlekedési rendszerhez címmel bemutatót tartott a Nemzeti Stratégiai Kutatások Intézete energetikai közlekedési-kommunikációs biztonság, közlekedési-kommunikációs, ökológiai és technogén biztonsági részlegének vezetője, Katerina Mihajlicsenko. Elemezte Ukrajna és az EU külkereskedelmének földrajzi rendszerét a 2000–2013 években, bebizonyítva, hogy a világgazdasági globalizáció és a külkereskedelem fejlesztése kiélezik az országok közötti konkurenciát a közlekedési szolgáltatások terén, és így, mivel nem bírja el a konkurenciát, Ukrajna, mint tranzitország folyamatosan veszít pozíciójából a nemzetközi és transznacionális szállítmányozás és személyszállítás nemzetközi piacán, és elsősorban a legfontosabb Európa–Ázsia útvonalon.
Fekete Zsolt bemutatót tartott Az M34 autópálya Vásárosnamény–Záhony szakaszán építendő Tisza-híd műszaki-gazdasági megalapozottságának bemutatása. Alternatív lehetőségek bemutatása címmel, amelyet Pej Kálmán, a Tandem Kft. Tervezőiroda ügyvezető igazgatója készített. Kiemelte, hogy az M34 autópálya nyomvonalát már nyolc éve tanulmányozzák. Napjainkig elvégezték a szükséges tanulmányokat és megkapták majdnem az összes szükséges jóváhagyást. Nagyon fontos az a tény, miszerint az autópálya nyomvonala ott ér véget, ahol három ország határolja egymást: Ukrajna, Magyarország és Szlovákia, és Szlovákia is támogatja az M34 autópálya építési projektjét. Már csak egy kérdés eldöntése maradt – hol építsék fel a hidat a Tisza folyón keresztül. Kiemelte, hogy az M34 nagyon fontos része a Kelet és Nyugat közötti közlekedés jobbítása szempontjából.
Mihajlo Popovics, a Kárpátaljai Megyei Autóutak Szolgálatának vezetője előadást tartott, melynek címe: Az útkezelő szolgálat fejlesztésének helyzete és kilátásai a jelen körülmények között. Részletesen elemezte Kárpátalja autóútjainak állapotát. A megye specifikus az autóutak állapotára vonatkozóan kiemelkedő követelményeket támaszt. Az előadó aláhízta, az autóutak állapota nagyon messze van az európai szabványokhoz képest, és hogy jelentős tőkebefektetést igényel az autóutak javítása. Mihajlo Popovics kiemelte, hogy Kárpátaljai Megyei Autóutak Szolgálata egyáltalán nem foglalkozik a Csap–Ungvár–Munkács szakasz felújítási kérdéseivel, mivel pénzügyi források nem állnak rendelkezésre. Épp ellenkezőleg, figyelembe véve a Tisza-híd állapotát és a pénzügyi források hiányát, azt ajánlotta, hogy köztes megoldásként építsék az autópályát Vásárosnamény–Beregszász–Munkács vonalon. Kárpátaljai Megyei Autóutak Szolgálatának vezetője bejelentette, hogy a közeljövőben azzal a kéréssel fordul majd Magyarország vezetőségéhez, hogy az M3 autópályát folytassák az ukrán–magyar határig Beregszász irányába. Mihajlo Popovics kijelentette, hogy az ukrán kormányhoz fordul azzal a kéréssel, hogy a megkezdett autópálya építését tovább folytassák Beregszász és Munkács irányába.
Rákóczi András, a KIÚT Térségfejlesztési Egyesület ügyvető igazgatója válaszában kiemelte, hogy a szakértői és tervezési munkálatokat a Tisza-híddal kapcsolatosan európai forrásokból fogják finanszírozni. Az M34-es autópálya megépítéséről Záhonyig a Magyar Kormány 1446/2014 (VII.31.) határozatában rendelkezik. Az M3-as autópálya a magyar-ukrán határon Y elágazásban folytatódik, illetve lépi át a határt Záhony és Beregdéda térségében. Erről 2005-ben magyar-ukrán kormányközi megállapodást írtak alá. Hangsúlyozta, hogy az intermodális logisztika (normál, széles nyomtávú vasút, autópálya, és a későbbi vízi út kiépítése) Záhony és Csap térségében épült ki folyamatosan 1945-től napjainkig. Az V. korridor ilyen irányú fejlesztése Magyarország és Ukrajna versenyképességét erősíti Ázsia és az EU viszonylatában.
A közlekedési ágazat és a gazdaság fejlesztési koncepciója Ukrajna–Magyarország–Szlovákia határmenti régióiban címmel előadást tartott Dmitro Zsukov, az Ukrán Állami Tudományos Kutatóintézet Hídtervezési osztályának vezetője. Megismertette a résztvevőkkel az ukrán terveket a közlekedési rendszerrel kapcsolatosa és egyeztetését a nemzetközi közlekedési folyosókkal. Dmitro Zsukov megismertette a jelenlévőket a nemzetközi közlekedés fejlesztések Kárpátaljára vonatkozó szociális-gazdasági fejlődésére gyakorolt hatásairól szóló elemzések eredményeivel. Bemutatta azon elemzések eredményeit, amelyek az ukrán–magyar határmenti régió városfejlesztésére irányulnak a csapi, kaszonyi, beregszászi és újlaki csomópontok határmenti együttműködését illetően.
Magyarország intermodális logisztikájának fejlesztési projektjei címmel bemutatót tartott Doór Zoltán, Magyarország Logisztikai Egyesület elnöke. Jellemezte Magyarország intermodális logisztikai központjainak fejlesztését és megismertette a jelenlévőket megalakulásuk és működésük sajátosságaival. Jelenleg Magyarországon formálódnak a RoLa (kamionok vasúton történő szállítása) intermodális logisztikai központok a francia tapasztalatok felhasználásával. Doór Zoltán megismertette a jelenlévőket a modern technológiákkal, amelyeket ezen központok tevékenységük során felhasználnak. Kiemelte, hogy a jelenleg működő logisztikai központok hálózata nem felel meg a modern követelményekkel. A gazdaság további fejlődése igényli az intermodális logisztikai központok fejlesztését, a logisztika globális irányvonala globális megközelítést és határozathozatalt von maga után. A felszólaló kitért arra, hogy a fogyasztói rendszer, a termelési feltételek és lehetőségek változása a logisztikai modellek állandó modernizációját követelik meg. Doór Zoltán meg van győződve róla, hogy a gyors autópálya megépítése Kárpátalját elérve hatással lesz az intermodális logisztikai központok fejlesztésére.
A konferencia szervezői megköszönték a résztvevőknek a sikeres munkát és reményüket fejezték ki arra vonatkozóan, hogy ez Ukrajna és Magyarország számára is aktuális téma megtárgyalásának kezdete, amely folytatást igényel konferenciák, kerekasztal-megbeszélések, munkatalálkozók és szakértői tárgyalások keretein belül.
